Print this page

Magyarok Kenyere- búzaszentelés Karcagon

A Szélmalmi Fogadóház udvarán tartották a Magyarok Kenyere - 15 millió búzaszem program Jász-Nagykun-Szolnok megyei búzaszentelési ünnepségét, amelyre a járványügyi szabályok miatt a gazdákat nem tudta a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara megyei szervezete és a Magyar Gazdálkodók és Gazdaszövetkezetek megyei szervezete meghívni.

Kiss Róbert megyei igazgató elmondta, 2011-ben indult útjára a Magyarok Kenyere program Pécsről, 2014-től megyénkben is ünnepélyes keretek között szenteljük, gyűjtjük a búzát és adjuk át a lisztadományokat rászoruló gyermekek, családok, illetve az őket gondozó szervezetek részére. Megyénk gazdatársadalma mindig élen járt a búzagyűjtésben és az adományok átadásában. Tavaly több mint 127 tonna búza gyűlt össze a megyében, amelyből közel 80 tonna lisztet adtak át a gyermekeket gondozó családoknak és intézményeknek.

 

- A mai búzaszentelésre a karcagi határrészekről: Orgondaszentmiklós, Főzőút, Bugyogó, Medencefenék, Botonás, Hegedűshát, Varjas, Hattyús, Tatárülés és a Bikás - begyűjtött búzát hoztuk ide - mondta Hubai Imre Csaba, a NAK és a Magosz megyei elnöke, aki szerint Szent György napján ha a búzában elbújik a nyúl a fácán, akkor jó termés ígérkezik.

- A gyűjtéseim során a karcagi parasztemberektől sok mindent hallottam. Engedjék meg, hogy egyet kiemeljek. Ökrös Lajos bátyám a Bócsai úton lévő tanyáján élt, gazdálkodott családjával. A fogságból hazaérve karácsony előtt egy nappal az első kérdése az volt, hogy vetettetek-e búzát? Az volt a válasz, hogy nem volt kivel, nem volt segítség. Lajos bátyám néhány falatot evett és elkezdte vetni a búzát. Addig vetette, amíg fel nem fagyott éjfél utánig. Másfél kis hold búzát vetett, ez a búza, ez a gondolkodásmód is jelzi, hogy milyen kötődése van a karcagi gazdaembernek a búzához. Minden búzaszemen Jézus Krisztus arcképe látható. Nagyon fontos, hogy érezzük, tudjuk, lássuk értékhordozóként, értékőrzőként valamennyiünk számára. Úgy gondolom a mai ünnepség is megpecsételi azt a hagyományokra épülő, kimondottan konzervatív gondolkodást, amely a paraszti társadalomra, a magyar nemzetre, a magyar gazdákra jellemző: a földet nem lehet elvinni, azon gazdálkodni kell, tisztességgel, becsülettel megtermelni a mindennapi betevőt, a kenyeret. A gazdatársadalom a Magyarok Kenyere programmal valamennyiünkben ébren tartja azt a gondolatot, eszmét, amely a mezőgazdasághoz, az agráriumhoz és a búzához kötődik. A megszentelt kenyér minden esetben az életet jelenti, mint ahogy azt Ady Endre is leírta versében. A nemzeti összefogás nagyszerű példáját biztosítja a Magyarok kenyere - 15 millió búzaszem program. Különösen fontos ez Karcag és Jász-Nagykun-Szolnok megye és a magyarság szempontjából. A nemzeti összetartozás több mint 1100 éve azt jelenti, hogy lesz kibontakozás, van jövőképünk, bizalmunk a jövő iránt - jelentette ki az elnök.

- Értünk Kunság mezein, ért kalászt lengettél - a Himnusz ezen sorai itt igazán aktuálisak - kezdte beszédét dr. Fazekas Sándor kormánybiztos, országgyűlési képviselő.

- Karcagon, a Nagykunság fővárosában, amely egy történelmi város erős gazdatársadalommal, egyházi és állami intézményekkel, olyan múlttal és jelennel, amelyre egyaránt büszkék lehetünk. A Magyarok Kenyere program kapcsán az a búza, amely itt terem, mutatja a karcagi gazdák, termelők összefogását, munkaszeretetét, hozzáértését és egyben azt is, hogy ez a város a magyar búzatermelésben, gabonatermelésben továbbra is őrzi azt a nagyon fontos pozíciót, amelyet régóta betölt. A határban nagyon sok kiváló búza terem. Bízunk abban, hogy az idei évben is megtérül a munka és eredményes lesz a búza és más növényi kultúra. Az alkalom, amely miatt most itt vagyunk, tükrözi a gazdák összefogását, s az egész magyarságot jelképezi. A program határainkon is túlnyúlik, segíteni azokat, akik rászorulnak. Kívánom, hogy a gazdatársadalom és az egész magyarság erősödjön ezáltal a mozgalom által és kívánom, hogy még több emberen, gyermeken lehessen segíteni - fogalmazott a kormánybiztos.

F. Kovács Sándor országgyűlési képviselő szerint Szent György napján már mutatkozik, hogy milyen termésre számíthatunk.

- Ilyenkor megfogalmazzuk azt is, hogy mit szeretnénk elvárni az esztendőtől és mit a jövő évitől. A gazdatársadalomnak bőséges termést kívánok és az egész nemzetnek nagyon jó egészséget! Kívánom, hogy minden vágyunk, reménységünk teljesüljön ebben az esztendőben és a jövőben is - mondta képviselő.

Hubai Imre, a Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Közgyűlés elnöke pedig azt kérte a mai áldás és szentelés alkalmával, hogy mentesüljön minden magyar gazda a károsítóktól, az elemi károktól, a viszálytól, hozzon békét, csendes esőt, jó nevelőidőt a mai nap.

- Kérem, hogy a mai nappal zárjuk szívünkbe azt a rengeteg kitartást, munkát, azt a szívós erőt és lelkesedést, amivel a gazdák minden évben vetnek, ha kell kétszer, ha kell, háromszor, még ha csak egyszer aratnak is. Köszönöm a gazdák áldozatos munkáját és köszönöm minden segítőnek, hogy a mai napon rájuk gondol és arra a termésre, amely az életünket, a megélhetésünket és a társadalom fejlődését szolgálja - mondta az elnök.

Dr. Berkó Attila, Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Kormányhivatal kormánymegbízottja is köszönetét fejezte ki a gazdatársadalom felé, majd arról szólt, hogy akárcsak tavaly, még idén sem lehetett a kellő módon ünnepelni a búzaszentelést, de már azt mondhatjuk, hogy megtaláltuk a módszert arra hogyan lehet legyőzni a világjárványt.

- Ennek a legyőzésnek meghatározó eleme az az összefogás, együttgondolkodás, amely teljes mértékben jellemzi a Magyarok Kenyere programját és a magyar agrárium, gazdák gondolkodásmódját, hiszen ha belegondolunk, magyar emberek adnak magyar embernek búzát. Bízom benne, hogy ahogy amit eleinktől átvettük a hagyományokat - búzát szentelünk, kenyeret sütünk, gabonát termelünk - a jövő nemzedéke is átveszi ezt és hosszú évtizedeken, évszázadokon keresztül is ugyanilyen ünnepi gondolatokkal indíthatja újra a mezőgazdaságot, az ország működését abba az irányba, amely szükséges a későbbiek során. Ehhez mindenkinek jó egészséget és jó munkát kívánok!

Jász-Nagykun-Szolnok megyében 2014 óta minden évben más-más települést kért föl a Magosz megyei elnöksége, a Magyarok Kenyere program - 15 millió búzaszem program házigazdájaként. Idén Mezőtúr és Karcag a házigazdája a programnak. A rendezők nevében Szepesi Tibor Karcag polgármestere szólt a megjelentekhez.

- Aki a határt, a kerteket, vagy akár csak a város köztereit járja, látja, hogy minden növény a zöld különböző árnyalataiban, színeiben pompázik. Ez a zöld jelenti tehát a megújulást, a hideg tél utáni reményt. És aki valóban a határt járja, annak különösen szembeötlik, hogy a legszebb zöld, az mégiscsak a szárba szökkenő, erősödő gabonafélék üde pázsitja. S természetesen itt, az Alföld tengersík vidékén a búzamezők zöldje.

A lágyan ringó búzanövény pedig ősidők óta az életet adó, érlelő, tápláló erő. A búza tehát az élet. Az a gabona, amelyből a mindennapi kenyér sül. Ezért is a búza az emberiség legelterjedtebb és legrégebben termesztett növénye. Ahhoz azonban, hogy ez az élet, ez a zöld búza megmaradjon, nagyon sok mindenre szükség van. Szükség van a jó földre, megfelelő időjárásra, bőséges csapadékra, kényeztető napsugárra, arra, hogy a növényeket károsító betegségek elkerüljék a vetést. De a legnagyobb szükség a földet művelő, a vetést előkészítő, azt gondosan ápoló gazdákra van.

Ők azok, akik az elvetett magot a természet segítségével búzává, életet adó, kenyeret adó gabonává nevelik. Ők azok, akik naponta a határban dolgozva egy szem elvetett búzából egy érett kalászt, egy zsáknyi szemből pedig több száz kévényit nevelnek. Akik arról gondoskodnak, hogy a búzából majd a liszt, abból pedig kenyér kerüljön az asztalunkra. Annak, hogy a mai rendezvényt ezen a helyszínen tartjuk, szimbolikus jelentése is van. A puszta, a határ, itt a fogadóház után kezdődik, ahol a búzaszem megkezdi éltető útját, majd a szemben lévő malomban folytatja és végül itt a hátunk mögötti kemencében fejezi be útját kenyérként.

A következő hónapok feladata lesz önkormányzatunk számára is, hogy az elnyert pályázatainknak köszönhetően mindkét helyszínt megújítsuk és a hozzájuk köthető hagyományokat továbbra is fenntartsuk. Reményeink szerint a városban újra őrlőmalom fog létesülni. A hagyományok, mint ahogyan a búzaszentelés története is több ezer esztendős múltra tekint vissza. Ezeket őriznünk kell, s átadni gyermekeink, unokáink számára. Köszönet ezért a hagyományápolásért is a gazdáknak - mondta a polgármester.

A karcagi határban gyűjtött idei búzát Nt. Koncz Tibor esperes megáldotta, Gulyás Zsolt plébános megszentelte.

Image Gallery