A több napos reggeli erős fagy a virágzó fák várható termését meg ritkította, bár még nehéz észrevenni, mekkora a kár, az pár nap múlva fog kiderülni a barack  esetében.

Aki februárban veteményezett, annak már a mák gyönyörűen sorol, a hagyma, a spenót kikelt, a borsó sora is látszik már, akár a zöldségé.

A talajban lévő csapadékot a hatalmas nagy szél kiszárítja, míg korábban a csapadék akadályozta és nagy gazdasági gépes munkát. A március közepi hó és eső a talajfelszínnek hasznos volt, de muskátlit, leándert még ne ültessünk ki - tanácsolja a szakember, aki a fagykár ellen a virágzó fák alá rakott vízzel teli hordókkal is védekezik.

- A fizikai törvényszerűségek értelmében amikor víz van a fa alatt, akkor valamennyi hő szabadul fel, és ezzel a mikroklímát a fa alatt tudja tartani. Ennek egyetlen hátránya, hogy az igen erős szél azt eredményezte, hogy a nedvesség, a kis meleg, ami keletkezett, elfújta.

A hajnali fagyok, a napközbeni 18-20 fokok is gondot okoznak, ha azt újabb lehűlés követi, mert a talajban a magvak, amelyek azt várják, hogy kibújhassanak, elfagyhatnak, s akkor még kisebb lesz az esélye, hogy jó évet tudjanak maguk mögött a kertészkedők.

A metszést ilyen időben is lehet végezni, de a növényvédelem alapvető része, a megelőző lemosó permetezés a szélben késik. A meleg időben jön a rügypattanás, amikor már késő, nem lesz hatásos. A jelenlegi helyzet a barackokat, a mandulát érintheti, de a meggy, cseresznye, szilva még ezután kezd virágozni, ott még van esély jó termésre.