Székelykapu avatás

A reformáció a magyarság szempontjából meghatározó esemény volt,

és a reformátusság a mai napig eleven része a magyar életnek, identitásnak - hangoztatta a földművelésügyi miniszter kedden Karcagon, a reformáció emlékéve tiszteletére rendezett ünnepségen.

Fazekas Sándor a Karcagi Református Egyházközség Nagytemploma melletti székelykapu avatásán elmondta: ezekben az órákban, percekben a világ magyarsága a Föld legtávolabbi sarkaiban is ünnepel. Hozzátette: másképp nem is lehet a magyar népet meghatározni, mint reformátusok, katolikusok, evangélikusok és más vallásúak közösségeként. A miniszter kihangsúlyozta: a magyarság azért is tudott fennmaradni – a vérzivataros századokban" - oly hosszú időn keresztül, mert mindig megtalálta a kapaszkodót Istenben, mindig megtalálta azokat a közösségeit, egyházait, amelyek segítettek a nehéz időkben eligazodni a világ dolgaiban.

Fazekas Sándor meghatározónak nevezte a magyar történelemben az elmúlt 500 évet, amelyben református államférfiak, fejedelmek, hadvezérek, mártírok álltak helyt. Meghatározó a reformáció a magyar nyelv szempontjából is, hiszen "ma is Károli Gáspár és Arany János nyelvét" beszéljük és ezen írunk, gondolkodunk - folytatta. Hozzátette: a reformációnak jelentős a szerepe Karcagon, a Nagykunság fővárosában, amely Magyarország egyik legerősebb református vidéke, valamint a Tiszántúlon, Hajdú-Bihar és Szabolcs-Szatmár-Bereg megyében.

A miniszter hangoztatta: a székelykapu egy nyitott kaput jelent Székelyföld felé is, amely szintén a reformátusság fellegvára. A kapu az összetartozásra emlékeztet, hiszen a székelyek mindig a szabadságért és a nemzeti függetlenségért harcoltak generációkon keresztül, éppúgy, mint a kunok, hajdúk - fűzte hozzá. Ha kellett, fegyvert ragadtak, ha kellett, adakoztak, anyagi áldozatokat hoztak azért, hogy az ország fennmaradjon - közölte.

Fazekas Sándor arról is beszélt, átalakulóban van a világ, "viharfellegek tornyosulnak a kereszténység egén", és ez a vidék már elszenvedett olyan százötven évet, amelyből elege volt hosszú időre. A miniszter összetartásra, a reformátusok és a többi magyar által követett vallási értékek melletti kiállásra buzdított.

Kovács Sándor, a Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Közgyűlés elnöke az avatáson egyebek mellett azt mondta: a székelykapu szimbolizálja a szabadságot és azt, hogy a magyarság a Kárpát-medencében "nyitott kapuval" fordul egymás felé.

Egyed László, a torjai egyházközség lelkésze egyebek mellett kijelentette: a kapu legyen szimbóluma az összetartozásnak, barátságnak, legyen történelmi emlék.

Koncz Tibor, a Nagykunsági Református Egyházmegye esperese istentiszteletet tartott, majd a beszédek után áldást kért a székelykapura, amelyet a karcagi református gyülekezet a város testvértelepülésétől, a Kovászna megyei Torja Református Egyházközségétől kapott ajándékba a reformáció kezdetének 500. évfordulója tiszteletére.