Kiemelt turisztikai térség jöhet létre

A Tisza-tó Térségi Fejlesztési Tanács (Tisza-tó TFT) az új turizmusfejlesztési törvényből adódó kihívásokra reagálva határozott úgy, hogy erősíti szerepét és pozícióját a turizmusban.

Ezzel kapcsolatban tartott ma sajtótájékoztatót a szervezet ülését követően Kovács Sándor, a tanács elnöke, a Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Közgyűlés elnöke. A Tisza-tó TFT-t a tó által határolt négy – Borsod-Abaúj-Zemplén, Hajdú-Bihar, Heves és Jász-Nagykun-Szolnok - megyei önkormányzat delegáltjai alkotják.

A Magyar Országgyűlés 2016. december 6-án fogadta el az új turizmusfejlesztési törvényt, amely egy teljesen új megközelítési módot jelent az ágazatban és kimondja, hogy a turisztikai fejlesztések tervezési alapegysége a jövőben a turisztikai desztinációk szerint történjen. Az eddigi termék alapú tervezést egy komplexebb, desztináció alapú tervezés vette át. A desztináció-központú szemlélet alapgondolata, hogy az utazási döntés befolyásolása szempontjából nem egy-egy attrakció önmagában meghatározó, hanem egy adott térség egymáshoz közel lévő természeti kincsei, épített örökségei, rendezvényei, programjai, gasztronómiája, szálláshelyei, a térség hagyományainak színes kínálata jelent igazi vonzerőt. Ezért olyan – egyedi kulturális tartalmat is hordozó – térségi brandek felépítése szükséges, melyek márkastratégiáját az adott desztinációban elérhető szolgáltatások összehangolt tervezésével lehet sikerre vinni.


A törvény értelmében az állam feladata mindezen desztinációkon belüli és országos szintű összehangolása, a szakmai tervezésnél és a források szétosztásánál egyaránt. A lényeg, hogy az eddigi, pontszerű fejlesztések helyett – illetve azok összekapcsolásával – korszerű, egységes, komplex kínálat alakuljon ki, és olyan beruházások valósuljanak meg, amelyek ehhez a koncepcióhoz illeszkednek. A törvényben meghatározott feladatok végrehajtását a Magyar Turisztikai Ügynökség látja el (továbbiakban MTÜ) .
A törvénnyel összefüggésben zajlik az ország turisztikai desztinációs térképének, a kiemelt   turisztikai fejlesztési térségek  kialakítása.


A legfrissebb információk szerint a Tisza-tó + Hortobágy + Debrecen + Hajdúszoboszló + Alföld szíve (Jász-Nagykun-Szolnok megye) ötös „kötésben” jöhet létre kiemelt turisztikai térség. A kiemelt turisztikai térséggé nyilvánításra – kormány döntés alapján – akár még 2017. első félévében sor kerülhet. A kiemelt térségekben uniós és hazai finanszírozású fejlesztések valósulhatnak meg több tíz milliárd forint összértékben.


A Magyar Turisztikai Ügynökség létrejöttével megszűnt a Magyar Turizmus Zrt., s annak valamennyi regionális – így a Tisza-tavi - marketing igazgatósága. A szervezet megszűnésével  nagy űr keletkezett a turisztikai marketing szervezeti rendszerben, mivel a Tisza-tónál nem jött létre sem helyi sem térségi szintű TDM szervezet az elmúlt években.  Az MTÜ-vel folytatott előzetes egyeztetések ismeretében az új turizmusfejlesztési törvényből adódó fejlesztési lehetőségek kiaknázásából, a feladatok összehangolásából adódó feladatokat, valamint a Tisza-tó egységes képviseletét a Tisza-tó Térségi Fejlesztési Tanács vállalja fel – jelentette be Kovács Sándor, a Tisza-tó Térségi Fejlesztési Tanács elnöke, miután a tanács tagjai ezt a sajtótájékoztatót megelőző ülésen megerősítették, az erről szóló előterjesztést egyhangúlag támogatták.


 Az új feladatok felvállalása az alábbi tevékenységek előkészítését és megvalósítását is magában foglalja a tó térségében rövid határidővel (kiemelt turisztikai térséggé nyilvánításhoz kapcsolódóan) :


•    Projektgyűjtés, projektgenerálás a tó térségében;
•    4-5 kiemelt turisztikai beruházás beazonosítása ( 1. Természet Operaháza 2. tematikus vízi tanösvény kialakítása (pl. Tiszafüred) 3. Hortobágy-Debrecen élmény kerékpárút teljessé tétele 4. Abádszalók-Kisköre tengely turisztikai turisztikai megerősítése (szálláshely és vonzerőfejlesztés) 5. Berekfürdő vonzerőfejlesztése ) és megalapozása;
•    együttműködés kialakítása és elmélyítése a települési önkormányzatokkal, turisztikai szolgáltatókkal, turizmusban érintett, illetve ahhoz kapcsolódó szervezetekkel;
•    Tisza-tó TFT szerepének megerősítését szolgáló szakmai rendezvények, workshopok, műhelymunkák szervezése a térségben.


A Tisza-tavi térség  jelenlegi turisztikai helyzete 
A Tisza-tó és térsége, mint hazánk legkisebb és legfiatalabb turisztikai régiója - s egyben desztinációja – mindig rá volt kényszerítve egy előremutató, innovatív gondolkodásra, ha érvényesülni akart a turizmus piacán. Ezek a törekvések a 2000-es évektől kerültek intézményesítésre, s kezdődött meg egy valóban szakmai, újszerű, a térség egyediségeit előtérbe helyező, az egyedi imázs kialakulását segítő gondolkodás.


Ennek az eredménye, hogy létrejöttek és sikeresen működnek az újszerű ökoturisztikai létesítmények, folyamatosan fejlődnek a vízi turisztikai szolgáltatások, robbanásszerűen nő a kerékpárosok száma.


Az elmúlt másfél évben átadásra került a Kiskörei Hallépcső – mely további turisztikai potenciált rejt magában – felújították a Tisza-tavi Vízi Sétányt, a tóparttól kissé távolabb teljesen megújult a berekfürdői fürdő kül- és beltéri infrastruktúrája, sőt új vonzerőként szolgáló elemekkel is bővült. Az utoljára belépő fejlesztés a Tisza-tavi Kerékpáros Centrum, mely 2016. július elején nyílt meg a nagyközönség előtt.


A Tisza-tó és térsége mára elérte, hogy a korábban tudatosan megcélzott célcsoportok megkedvelték, látogatják, az ország lakosságának közel fele hallott róla vagy ismeri, mint turisztikai célterület. A vendégkör folyamatosan fejlődik, egyre jobban sikerül a magasabb költésű vendégeket is ide csábítani, s ez elsősorban az ökoturisztikai kínálatnak, a vízi sportoknak és a kerékpáros infrastruktúra fejlesztésének köszönhető. A fenti termékek a szezonhosszabbítás célját is jól szolgálják, hiszen mind az öko-, mind a kerékpáros turizmus 6-7 hónapos szezont biztosít. Ezt egészíti még ki a horgászat, mely egész évben érdeklődésre tarthat számot, csak a vendégek költési hajlandóságát kellene tudni megnövelni.


A vendégéjszaka szám nem növekszik ( a térségben 294.516 volt a vendégéjszaka szám 2015-ben )  ennyire látványosan, de mind Berekfürdőn ( 100.796* vendégéjszaka számmal) – mely továbbra is a térség legtöbb vendégéjszakát generáló települése – mind a tópart átlagában folyamatos emelkedés figyelhető meg. 

A tó második leglátogatottabb települése Tiszafüred  78.799* vendégéjszaka számmal, harmadik Tiszaújváros 54.641* vendégéjszakával. Ahhoz, hogy a vendégéjszakák száma ugrásszerűen nőjön most már elsősorban jó minőségű szálláshelyek (4 csillagos szállodák, apartmanházas kempingek, stb.) fejlesztésére lenne nagy szükség, hiszen a piac folyamatosan növekvő igényei miatt a keresett kategóriák egyre inkább felső korlátosak, azaz egyre hosszabb időszakokban nem tudják kielégíteni az igényeket.